most adásban:
BELÉPÉS
Felhasználónév:
Jelszó:   [REGISZTRÁCIÓ]
HÍRLEVÉL
Név:*


E-mail:*


E-mail mégegyszer:*


19 ÉVKÖZI A

AZ ÚR FELÉ A HIT SZÉPSÉGÉBEN

 

22Ezután nyomban szólt a tanítványoknak, szálljanak bárkába, és evezzenek át a túlsó partra, addig ő hazaküldi a népet. 23Miután hazaküldte, fölment a hegyre, hogy egyedül imádkozzék. Közben besötétedett, s ő ott volt egymagában. 24A bárka már jó pár stádiumnyira járt a parttól, hányták-vetették a hullámok, mert ellenszél fújt. 25Éjszaka, a negyedik őrváltás idején a víz tükrén elindult feléjük. 26Amikor a tanítványok észrevették, hogy a vízen jár, megrémültek. „Kísértet!” – mondták, s félelmükben kiabáltak: 27Jézus azonban megszólította őket: „Bátorság! Én vagyok, ne féljetek!” 28Erre Péter így szólt: „Uram, ha te vagy, parancsold meg, hogy odamenjek hozzád a vízen!” 29„Gyere!” – felelte. Péter kilépett a bárkából és elindult Jézus felé a vízen. 30Az erős szél láttára azonban megijedt, és amikor merülni kezdett, felkiáltott: „Uram, ments meg!” 31Jézus kinyújtotta a kezét és megfogta. „Te kishitű – vonta kérdőre –, miért kételkedtél?” 32Amikor beszállt a bárkába, a szél nyomban elült. 33Akik a bárkában voltak, leborultak előtte, és megvallották: „Valóban Isten Fia vagy!” (Mt 14,22-23)

 

Ezután rögtön megparancsolta tanítványainak, hogy szálljanak bárkába, s evezzenek a túlsó partra, amíg ő elküldi a népet. Megindító jelentet: Jézusnak nehezére esik elhagyni a népet; nem akar elmenni anélkül, hogy mindegyiküket ne köszöntötte volna. Éppen ahogyan mi tesszük szeretteinkkel, miután egy közös vacsora után – amelyben megosztottuk velük a kenyerünket és szeretetünket – elhagyjuk házukat.

 

Különös nap volt, az új világ készületének napja: az egymás vállalása, a megsokszorozott kezek, szívek, amely mindenkinek juttattak kenyeret, a jóllakatott éhes szegények napja. Ez az Ő megvalósult álma.

 

Most a baráti ölelések után az Atya ölelésére vágyik: elköszön a tömegtől, fölmegy a hegyre, egyedül, hogy imádkozzon. Megosztja örömét: Atyám, lehetséges! Lehetséges a te országod a földre hozni! Örömteli beszélgetés, hajnalig tartó ölelés. Most pedig ismét szeretne övéivel lenni. Az Atya öleléséből tanítványai öleléséhez: ez Jézus mozgástere.

 

Ahogy vége az éjszakának, feléjük tart a vízen járva… Péter szólítja meg: Uram, ha te vagy, parancsold, hogy hozzád menjek a vízen. Gyere! – mondja Jézus.

 

Ha te vagy az Isten fia… Ugyanazok a szavak csendülnek föl, amelyeket a kísértő mondott a pusztában: ha Isten fia vagy, vesd le magad, s jönnek az angyalok, s elkapnak. Ha a Megváltó akarsz lenni, akkor hatalmasnak kell magad mutatni. Csodákat kell tenned, hogy megnyerd az embereket, s meg kell feledkezned a kereszt őrületéről.

 

Péter kívánsága egyszerre bátor és megfontolatlan. Kérése kettős: egy jogos és egy elhibázott kívánság. Parancsold, hogy hozzád menjek: nagyszerű, tökéletes vágy az Isten felé tartani! De elhibázza, hogy a vízen járva szeretné ezt megtenni. Mire való ez a magamutogató, öncélú – bár nagyon látványos – isteni megnyilvánulás igénye, ha nem szolgálja az emberek javát? Éppen ellenkezője annak, aminek nem sokkal előbb volt tanúja a kenyerekkel és halakkal? Egy elhibázott csoda, amely rosszul végződik: Simon kezd elmerülni. Péter kishitűnek bizonyul. Nem azért, mert a hullámok megijesztik, hanem már megelőzően, amikor a hitben járásának ezeket a jeleit kéri.

 

Péter, el fogsz jutni az Úrhoz, de nem a csillogó hullámokon, hanem a jó szamaritánus poros országútján. Jézus felé tartasz, de úgy, hogy kiterjeszted azt, ahogyan Ő él, befogad, az utakat talál emberek szívéhez.

 

Péter, minden keresztény mintája, meg fogja tanulni az új módon való járást: nem felfoghatatlan csodákra támaszkodva, hanem a mindennapi szeretet, egyszerű hit gondoskodó erejére, amely nem hátrál meg.

 

forras:www.krisztuskiraly.ro
Mária Rádió • 1133, Budapest, Gogol utca 28. • Telefon: 06 1 373 07 01 • E-mail: info@mariaradio.hu